A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Apelso Capital Alapkezelő írását olvashatják:
A közelmúltban a Pénzügyminisztérium - egyebek mellett - az MNB igazgatósága feladatkörének módosítása, valamint az MNB Felügyelőbizottság hatáskörének kiterjesztése céljából a magyar jegybanktörvény módosítását kezdeményezte. Az Európai Központi Bank véleményezési feladata keretében tegnap kiadott dokumentumában néhány változtatást javasol, illetve általánosságban a jegybanki függetlenség tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozta. A jegybank üdvözölte az EKB álláspontját, a módosításokat előterjesztő Pénzügyminisztérium pedig hangsúlyozza, hogy a jegybank függeltensége nem sérül.
A Magyar Nemzeti Bank függetlenségét és önállóságát alaptalanul támadó kritikák cikkek ellentétesek közös érdekünkkel, az árstabilitás megteremtésével. Ezek a megnyilvánulások éppen azt a jegybanki hitelességet próbálják aláásni, amely nélkülözhetetlen az inflációs várakozások horgonyzásához, így az árstabilitás gyorsabb eléréséhez. A kontraproduktív megszólalások nem segítik az árstabilitás elérését és ezzel a növekedés beindulását, hanem az árfolyam gyengítésén, illetve a közbizalom és a gazdaságpolitika hitelességének rombolásán keresztül éppen gátolják azokat.
A jegybank ugyan mai döntésével gyorsított a kamatvágás ütemén, a monetáris lazítás jövőjét illetően óvatos hangot ütött meg. A gyorsítás átmeneti jellegű, a középtávú kamatpálya nem változott, a februári inflációs adat, illetve a márciusi inflációs jelentés fontosságát hangsúlyozta a értékelésében Virág Barnabás. Az infláció a vártnál erőteljesebben csökkent, a piaci zaj pedig elült, ez tette lehetővé a nagyobb kamatvágást. Az elnök visszautasította azokat az értékeléseket, miszerint a magas kamatok fékeznék a magyar vállalatokat.
Mai kamatdöntő ülésén 100 bázisponttal, 10%-ról 9%-ra mérsékelte az irányadó rátát a jegybank monetáris tanácsa. Ezzel a Magyar Nemzeti Bank gyorsított az elmúlt hónapokban megszokott, 75 bázispontos kamatcsökkentési tempón. A szakértők előzetesen teljesen megosztottak voltak a tekintetben, hogy 100 bázispontra vált-e a monetáris politika, vagy maradnak a korábbi lazítási ütemnél. A 75-100 bázispontos kamatcsökkentés körüli dilemma jól mutatja a magyar gazdaság megítélése és kilátásai körüli bizonytalanságot.
Az Egyensúly Intézet szerint az infláció vártnál gyorsabb csökkenése lehetővé teszi a jegybank számára, hogy gyorsítson a kamatcsökkentések ütemén. Ennek következménye azonban az, hogy a forint leértékelődése folytatódik, de az esés visszafogottabb lehet, mint korábban volt.
Jamie Dimon, a JP Morgan Chase vezérigazgatója úgy véli, hogy az amerikai recesszió esélye nagyobb mint 50%, és a piacok ezt nem veszik észre – írja a CNBC. A bankvezér rendszerszintű kockázatokat nem lát.
A tőkepiacokon gyakran fordul elő, hogy amire a legtöbben számítanak, az végül nem következik be. 2023-ban szinte mindenki úgy gondolta, hogy a jelentős fejlett piaci kamatemelések recesszióba döntik a gazdaságot, majd nagy meglepetésre ez egyelőre nem következett be. Az elemzők folyamatosan egyre távolabbi időpontra tolták a recessziós előrejelzéseik kezdetét. Az eurozóna ugyan közel került a gazdasági zsugorodáshoz, de az USA-ban nyoma sem volt a lassulásnak, sőt, 2022 első felét követően, nem várt módon gyorsult a gazdaság. A nagy elemzőházak az év vége felé egymás után dobták be a törülközőt, és a piaci várakozásokból teljesen eltűnt a recessziós forgatókönyv.
Pontosan három éve a közgazdász szakma figyelmét az infláció köti le. Éppen 36 hónappal ezelőtt, 2021 februárjában volt az utolsó alkalom, amikor az Egyesült Államokban a fogyasztói árindex inflációjának (minden tétel tekintetében, 12 havi százalékos változás alapján) megegyezett vagy alatta maradt a Federal Reserve 2%-os céljával.
Az elmúlt években a kabinet a magasnyomású gazdaság irányvonalat (high pressure economy, HPE) követte, amellyel az elmélet hívei szerint érdemi többletnövekedésre lehet szert tenni. A kormányzat továbbra is kitart a HPE mellett (talán jobban, mint valaha), ám a Magyarországon is ébredő Phillips-görbe és a feszes munkapiacról tanúskodó Beveridge-görbe alapján lehetnek meglepetések ezen az úton.
A gyenge kereslet és fogyasztás miatt Japán recesszióba süllyedt - derült ki a ma megjelent, meglepetést okozó GDP-adatokból. A szigetország ezzel elvesztette a világ harmadik legnagyobb gazdasága címét, a dobogóra Németország került fel.
Az Európai Központi Bank (EKB) márciusi ülésére elkészülő új euróövezeti gazdasági növekedési és inflációs előrejelzés kulcsfontosságú lesz, amikor az euróövezeti bank arról dönt, hogy mikor kezdje meg a kamatcsökkentést - mondta Pablo Hernandez de Cos, a Bank of Spain elnöke, az EKB Kormányzótanácsának a tagja.
Fatih Karahan, a török jegybank új elnöke megbeszéléseket folytatott magánszereplőkkel a bankszektor fejlődése, a lírabetétek és a monetáris politika témájában – írja a Reuters.
A héten érkezik a januári amerikai inflációs adat, amely vízválasztó lehet a piacok számára a meglepő munkaerőpiaci adatok után. Érkezik a magyar GDP is a negyedik negyedévből, egyértelműen ez a két közlés lesz a legfontosabb a héten. De azért más fontos adatok is érkeznek.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása, amelyben többek között a friss inflációs adatról, a forint árfolyamáról, a kamatdöntésekről, a BUBOR-DKJ-vitáról és a Magyar Nemzeti Bank eredményeiről beszélgettünk Kuti Zsolttal, az MNB monetáris politikáért, pénzügyi piaci és makrofinanszírozási elemzésekért felelős ügyvezető igazgatójával.
A Veritas Financial alapítója, Greg Branch szerint nem kizárt, hogy az erős gazdaság miatt a Fed kamatot fog emelni, holott a piac már kamatcsökkentést vár.
Az Európai Központi Bank egyik magas rangú tisztviselője arra figyelmeztetett, hogy az alacsonyabb hitelfelvételi költségek újra felélénkíthetik az euróövezet stagnáló gazdaságát, és az infláció "újra fellángolhat".
Éveken át a színfalak mögött maradtak a gazdasági kormányzaton belüli torzsalkodások, újabban viszont mind láthatóbbak a konfliktusok. Mondhatnánk, hogy az egészséges közéletnek része az eltérő felfogások ütközése, ám az utóbbi időkben tapasztaltak aligha a közélet remélt nívóemelkedésének a jelei. Inkább a helyzet lett más, mint a szerencsésebb években. 2023-as évben megtorpant a gazdasági növekedés, immár másodszorra kétszámjegyű lett az éves inflációs ráta, fontos térségi összevetésekben csúszott hátra a magyar gazdaság. Nem meglepő hát, hogy felerősödtek a kormányzaton belüli intézményes szembenállások, amelyeket élezhetnek személyes ambíciók, befolyásnövelő szándékok. Az utóbbiakat itt nem taglaljuk, azt viszont érdemes átgondolni, hogy ma, a stagflációs időszak remélhető lezárulása idején miért nő a kormányzati viták hőfoka.
Az Európai Központi Bank infláció elleni harcában nagy figyelmet fordít a bérdinamikára, a túlzott béremelkedés ugyanis inflációs kockázatot hordoz magában. Christine Lagarde elnök szerint Európában mérséklődik a bérnyomás, csakhogy ezt olyan adatokra támaszkodva állítja, amelyek nem nyilvánosak. A Commerzbank elemzői megkísérelték feltárni a bérfolyamatokat a kontinensen, és arra jutottak, hogy nem feltétlenül ennyire örömteli a helyzet.
A BoE magasan tartotta a kamatokat mai ülésén, ugyanakkor jelezte a lehetséges jövőbeli csökkentéseket – írja a Reuters.
Senki nem dolgozhat többet évente 120 napnál.
Hírfolyamunk folyamatosan frissül.
De mindenkinek meg kell tudnia védeni magát.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli konfliktus legfontosabb híreivel.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
